Kezdőlap - Webszerkesztés - HTML - Színkeverés

Színkeverés

RGB vagy CMYK?

Jegyzet

Az oldal alján
van egy játék.
De pszt!

Azt már mindannyian megtapasztaltuk óvódás korban, amikor elkezdtünk festegetni, hogy a színek sokféleségét az alapszínek összekeverésével tudjuk elérni. Később, az általános iskolában rajz órákon, fizika órán, vagy éppen az informatika kapcsán ezt az ismeretet aztán tudományosan is megpróbálták nekünk elmagyarázni - így került terítékre a hozzáadó (additív), illetve a kivonó (szubtraktív) színkeverés fogalma és technikája.

A probléma csak az, hogy mint ahogyan a sulinet.hu tudásbázisában is, úgy sokszor az általános iskolai tankönyvekben is ez az ismeret meglehetősen szerencsétlen módon kerül bemutatásra. Nézzünk néhány rossz példát:

3 rossz ábra az additív színkeverés bemutatására
ROSSZ	ROSSZ	ROSSZ
Sulinet.hu tudásbázis Informatika 6. évfolyam	Sulinet.hu tudásbázis Fizika 11. évfolyam	Sulinet.hu tudásbázis Szakképzés, nyomdaipar

Mi a baj a fenti ábrákkal?

Tehát kétféle színkeverésről szoktunk beszélni:

	Additív színkeverés	Szubtraktív színkeverés
jelentés	additív = hozzáadó	szubtraktív = kivonó
kiindulási szín	fekete a fekete szín azért fekete, mert minden ráeső fényt elnyel ahhoz, hogy bizonyos fényt visszaverjen, hozzá kell adni különböző színeket	fehér a fehér szín azért fehér, mert minden ráeső fényt visszaver ahhoz, hogy valamennyi fényt elnyeljen, el kell venni belőle bizonyos színeket
technológia	megvilágítás	elsötétítés
eszköz	fény	festék
alapszínek	piros (Red) zöld (Green) kék (Blue)	cián (Cyan) bíbor (Magenta) sárga (Yellow) fekete (Key), mint nyomdai kulcsszín
betűjelölés	RGB	CMYK
használat	monitorok, kijelzők esetén	nyomtatáskor
alkalmazás oka	mert a kijelzők kiindulási színe a fekete >> feketéből csinál fehéret	mert a papír kiindulási színe a fehér >> fehérből csinál feketét
összefoglaló ábra

Vagyis az oldal elején bemutatott ábrákkal az a baj, hogy fehér a külső háttérszínük a fekete helyett. Ezért aztán a fehér háttéren történő ábrázolás miatt épp a lényeg nem derül ki belőlük, tehát hogy az additív színkeverés során a kiindulási alapszín (vagyis a kezdeti háttérszín) a fekete, és a különböző színek hozzáadásával - méghozzá megvilágítással - tudunk eljutni az ábrák közepén található fehérhez. Ennek hiányában pedig sokkal nehezebb megérteni a kétféle színkeverés mindegyikének szükségességét, illetve megjegyezni az alkalmazásukhoz tartozó informatikai eszközöket. A fent kritizált ábrák a fehér külső háttérszínből jutnak el színek hozzáadásával a szintén fehér legbelső területhez. Ennek pedig semmi értelme nincsen.

Szubtraktív, vagy szubsztraktív?

A szubsztraktív szó egy régies, ma már nem használt változat. Angolul a kivonás szó: subtraction. Ennek ellenére sok helyen felbukkan az elavult változat is. Érdemes azonban összehasonlítani a google találatok számát a subtraction és a substraction szavakra. Az előbbi több mint tízszer gyakoribb, éppen ezért a google is az "s" nélküli írásmód használatát javasolja.

Színkeverés

A folytatásban koncentráljunk a kijelzőkön alkalmazott eljárásra, vagyis az additív (RGB) színkeverésre. Tegyük mindezt azért, mert a webszerkesztés során a kijelzőkön hozunk létre tartalmakat, a kijelzők háttérszíne pedig fekete, így tehát RGB színkeverést kell alkalmaznunk. Az összefoglaló ábra azt sugallja, mintha ez a színkeverés a 3 alapszín (piros, zöld, kék) felhasználásával csupán 3 további kevert szín (cián, bíbor, sárga), illetve a fehér előállítására lenne jó (így a kiindulási feketével együtt az ábrán összesen 8 szín szerepel). A valóságban azonban ennél jóval színesebb a helyzet, hiszen csak szürkéből ennyi létezhet:

Ez 256 különböző szürke színű pötty, melyek közül a legsötétebb a fekete, és a legvilágosabb a fehér. Hogyan lehetséges ennyi?

Amikor ki akarunk keverni egy színt, nem az a kérdés, hogy tegyünk-e bele pirosat (és zöldet, és kéket), hanem hogy mennyit. Ugyanis mindhárom alapszín esetén - egymástól függetlenül - dönthetünk, hogy a maximális 255-ös mennyiségből ténylegesen mennyit akarunk belekeverni az adott alapszínből a kívánt színhez. Ez tehát háromszor jelent 0-tól 255-ig 256 különböző lehetőséget, mindhárom alapszínre külön-külön értve. Így a kikeverhető színek száma

256 * 256 * 256 = 16.777.216

vagyis összesen több, mint 16 millió színt tudunk kikeverni!

Szürke színhez akkor jutunk, ha mindhárom alapszínből azonos mennyiséget választunk: így jön ki a lehetséges 256 darab különböző szürke szín. Értelemszerűen a csupa 0 a fekete - mert ebből a színből indulunk ki -, illetve a csupa 255 a fehér - mert ez a maximális megvilágítás.

Mi az a színkód?

Színkeveréskor tehát meg kell adnunk, hogy a maximális 255-ből mennyit szeretnék bekeverni az egyes alapszínekből. Ennek egyik módja az

rgb( 96, 30, 15 )

formátumú írásmód, ahol értelemszerűen azt határoztuk meg, hogy pirosból 96-ot, zöldből 30-at, a kékből pedig 15-öt szeretnénk felhasználni az új színbe. Ennek az eredménye az alábbi barna szín:

Ám ez az írásmód kicsit hosszú, éppen ezért ennél egy rövidebbet szoktak használni a forráskódokban, az úgynevezett színkódot. A fenti szín megfelelője rövidebben, vagyis a színkódja:

#601E0F

Miért?
A színkód elején a # jel arra utal, hogy 16-os (hexadecimális) számrendszerben adott számérték fog következni. Az ezt követő karaktereket pedig kettesével kell értelmezni: 2 a piros, 2 a zöld, és 2 a kék mennyiségét jelöli, 16-os számrendszerben

#601E0F

ugyanis

96 ₁₀ = 60 ₁₆
30 ₁₀ = 1E ₁₆
15 ₁₀ = 0F ₁₆

Próbálja ki más számokkal is!

Bár ezen logika mentén valójában bármilyen szín akár fejben is összeállítható, a könnyebb megjegyezhetőség céljából elég sok színkombináció saját nevet is kapott, és ezek segítségével is használható. Az elérhető színelnevezések számos internetes oldalon megtalálhatóak, például a Wikipedia lapján is. Továbbá színkeverés céljából az alábbi lehetőségek is érdekesek lehetnek:

Érdemes azt is megjegyezni, hogy a bemutatott 6 számjegyű színkódok mellett gyakran használjuk a még rövidebb alakot, a 3 számjegyű kódot. Ilyen lehet például az

#F90

melynek 6 számjegyű megfelelője az

#FF9900

vagyis a színkódok rövid alakját a böngészők mindig úgy értelmezik, hogy a 3 számjegy mindegyikét duplázva képeznek belőle színkódot. Szükséges szem előtt tartani azonban, hogy a 3 számjegyű színkód csak CSS-ben kerül értelemzésre a régebbi böngészőkben, HTML színkódként adva azonban ez bizonytalan!

Játék

Ez is érdekelheti

Szerszámosláda

Webes eszközök webszerkesztéshez

Kapcsolódó feladatok:

Színtábla
RGB színkeverő

előző oldal

random oldal

következő oldal

2022-01-21 06:34:52 Admin Köszönöm, ha Ön lesz az első, aki megírja ide véleményét, észrevételét, kérdését ezzel a lappal kapcsolatban.

Új hozzászólás:
E-mail cím:	Erre a címre küldjük ki a hozzászólás jóvá- hagyásához szükséges linket. Az e-mail címet sehol nem tesszük közzé.
Név:	Ez a név fog megjelenni az Ön hozzászólásai mellett.
Mennyi tizennyolc + három? Számjegyekkel írja be!	Ez a robotok beírása elleni védelem miatt szükséges ellenőrzés.