Azt már mindannyian megtapasztaltuk óvódás korban, amikor elkezdtünk festegetni, hogy a színek
sokféleségét az alapszínek összekeverésével tudjuk elérni. Később, az általános iskolában rajz
órákon, fizika órán, vagy éppen az informatika kapcsán ezt az ismeretet aztán tudományosan is
megpróbálták nekünk elmagyarázni - így került terítékre a hozzáadó (additív), illetve a
kivonó (szubtraktív) színkeverés fogalma és technikája.
A probléma csak az, hogy mint ahogyan a sulinet.hu tudásbázisában is, úgy sokszor az általános
iskolai tankönyvekben is ez az ismeret meglehetősen szerencsétlen módon kerül bemutatásra.
Nézzünk néhány rossz példát:
a fekete szín azért fekete, mert minden ráeső fényt elnyel
ahhoz, hogy bizonyos fényt visszaverjen, hozzá kell adni különböző színeket
fehér
a fehér szín azért fehér, mert minden ráeső fényt visszaver
ahhoz, hogy valamennyi fényt elnyeljen, el kell venni belőle bizonyos színeket
technológia
megvilágítás
elsötétítés
eszköz
fény
festék
alapszínek
piros (Red)
zöld (Green)
kék (Blue)
cián (Cyan)
bíbor (Magenta)
sárga (Yellow)
fekete (Key),
mint nyomdai kulcsszín
betűjelölés
RGB
CMYK
használat
monitorok, kijelzők esetén
nyomtatáskor
alkalmazás oka
mert a kijelzők kiindulási színe a fekete
>> feketéből csinál fehéret
mert a papír kiindulási színe a fehér
>> fehérből csinál feketét
összefoglaló ábra
Vagyis az oldal elején bemutatott ábrákkal az a baj, hogy fehér a külső háttérszínük a fekete helyett.
Ezért aztán a fehér háttéren történő ábrázolás miatt épp a lényeg nem derül ki belőlük, tehát hogy
az additív színkeverés során a kiindulási alapszín (vagyis a kezdeti háttérszín) a fekete,
és a különböző színek hozzáadásával - méghozzá megvilágítással - tudunk eljutni az ábrák közepén
található fehérhez. Ennek hiányában pedig sokkal nehezebb megérteni a kétféle színkeverés
mindegyikének szükségességét, illetve megjegyezni az alkalmazásukhoz tartozó informatikai eszközöket.
A fent kritizált ábrák a fehér külső háttérszínből jutnak el színek hozzáadásával a szintén
fehér legbelső területhez. Ennek pedig semmi értelme nincsen.
Szubtraktív, vagy szubsztraktív?
A szubsztraktív szó egy régies, ma már nem használt változat. Angolul
a kivonás szó: subtraction. Ennek ellenére sok helyen felbukkan az
elavult változat is. Érdemes azonban összehasonlítani a google találatok számát a
subtraction és a
substraction szavakra.
Az előbbi több mint tízszer gyakoribb, éppen ezért a google is az "s" nélküli
írásmód használatát javasolja.
Színkeverés
A folytatásban koncentráljunk a kijelzőkön alkalmazott eljárásra, vagyis az additív (RGB)
színkeverésre. Tegyük mindezt azért, mert a webszerkesztés során a kijelzőkön hozunk létre tartalmakat,
a kijelzők háttérszíne pedig fekete, így tehát RGB színkeverést kell alkalmaznunk. Az összefoglaló ábra
azt sugallja, mintha ez a színkeverés a 3 alapszín (piros, zöld, kék) felhasználásával csupán 3 további
kevert szín (cián, bíbor, sárga), illetve a fehér előállítására lenne jó (így a kiindulási feketével
együtt az ábrán összesen 8 szín szerepel). A valóságban azonban ennél jóval színesebb a helyzet,
hiszen csak szürkéből ennyi létezhet:
Ez 256 különböző szürke színű pötty, melyek közül a legsötétebb a fekete, és a legvilágosabb a fehér.
Hogyan lehetséges ennyi?
Amikor ki akarunk keverni egy színt, nem az a kérdés, hogy tegyünk-e bele pirosat (és zöldet, és kéket),
hanem hogy mennyit. Ugyanis mindhárom alapszín esetén - egymástól függetlenül - dönthetünk, hogy a
maximális 255-ös mennyiségből ténylegesen mennyit akarunk belekeverni az adott alapszínből a kívánt színhez.
Ez tehát háromszor jelent 0-tól 255-ig 256 különböző lehetőséget, mindhárom alapszínre külön-külön értve.
Így a kikeverhető színek száma
256 * 256 * 256 = 16.777.216
vagyis összesen több, mint 16 millió színt tudunk kikeverni!
Szürke színhez akkor jutunk, ha mindhárom alapszínből azonos mennyiséget választunk:
így jön ki a lehetséges 256 darab különböző szürke szín. Értelemszerűen a csupa 0 a fekete
- mert ebből a színből indulunk ki -, illetve a csupa 255 a fehér - mert ez a maximális
megvilágítás.
Mi az a színkód?
Színkeveréskor tehát meg kell adnunk, hogy a maximális 255-ből mennyit szeretnék bekeverni
az egyes alapszínekből. Ennek egyik módja az
rgb( 96, 30, 15 )
formátumú írásmód, ahol értelemszerűen azt határoztuk meg, hogy pirosból 96-ot, zöldből 30-at, a kékből pedig
15-öt szeretnénk felhasználni az új színbe. Ennek az eredménye az alábbi barna szín:
Ám ez az írásmód kicsit hosszú, éppen ezért ennél egy rövidebbet szoktak használni a forráskódokban, az úgynevezett
színkódot. A fenti szín megfelelője rövidebben, vagyis a színkódja:
#601E0F
Miért?
A színkód elején a # jel arra utal, hogy
16-os (hexadecimális) számrendszerben
adott számérték fog következni. Az ezt követő karaktereket pedig kettesével kell értelmezni: 2 a piros,
2 a zöld, és 2 a kék mennyiségét jelöli, 16-os számrendszerben
#601E0F
ugyanis
96 10 = 60 16
30 10 = 1E 16
15 10 = 0F 16
Próbálja ki más számokkal is!
Bár ezen logika mentén valójában bármilyen szín akár fejben is összeállítható, a könnyebb megjegyezhetőség céljából
elég sok színkombináció saját nevet is kapott, és ezek segítségével is használható. Az elérhető színelnevezések
számos internetes oldalon megtalálhatóak, például a
Wikipedia lapján is.
Továbbá színkeverés céljából az alábbi lehetőségek is érdekesek lehetnek:
Érdemes azt is megjegyezni, hogy a bemutatott 6 számjegyű színkódok mellett gyakran használjuk a még rövidebb alakot,
a 3 számjegyű kódot. Ilyen lehet például az
#F90
melynek 6 számjegyű megfelelője az
#FF9900
vagyis a színkódok rövid alakját a böngészők mindig úgy értelmezik, hogy a 3 számjegy mindegyikét duplázva
képeznek belőle színkódot. Szükséges szem előtt tartani azonban, hogy a 3 számjegyű színkód csak CSS-ben
kerül értelemzésre a régebbi böngészőkben, HTML színkódként adva azonban ez bizonytalan!