21 Kezdőlap - Webszerkesztés - HTML - Színkeverés

Jegyzet

Az oldal alján
van egy játék.
De pszt!

Azt már mindannyian megtapasztaltuk óvódás korban, amikor elkezdtünk festegetni, hogy a színek sokféleségét az alapszínek összekeverésével tudjuk elérni. Később, az általános iskolában rajz órákon, fizika órán, vagy éppen az informatika kapcsán ezt az ismeretet aztán tudományosan is megpróbálták nekünk elmagyarázni - így került terítékre a hozzáadó (additív), illetve a kivonó (szubtraktív) színkeverés fogalma és technikája.

A probléma csak az, hogy mint ahogyan a sulinet.hu tudásbázisában is, úgy sokszor az általános iskolai tankönyvekben is ez az ismeret meglehetősen szerencsétlen módon kerül bemutatásra. Nézzünk néhány rossz példát:

3 rossz ábra az additív színkeverés bemutatására
ROSSZ	ROSSZ	ROSSZ
Sulinet.hu tudásbázis Informatika 6. évfolyam	Sulinet.hu tudásbázis Fizika 11. évfolyam	Sulinet.hu tudásbázis Szakképzés, nyomdaipar

Mi a baj a fenti ábrákkal?

Tehát kétféle színkeverésről szoktunk beszélni:

	Additív színkeverés	Szubtraktív színkeverés
jelentés	additív = hozzáadó	szubtraktív = kivonó
kiindulási szín	fekete a fekete szín azért fekete, mert minden ráeső fényt elnyel ahhoz, hogy bizonyos fényt visszaverjen, hozzá kell adni különböző színeket	fehér a fehér szín azért fehér, mert minden ráeső fényt visszaver ahhoz, hogy valamennyi fényt elnyeljen, el kell venni belőle bizonyos színeket
technológia	megvilágítás	elsötétítés
eszköz	fény	festék
alapszínek	piros (Red) zöld (Green) kék (Blue)	cián (Cyan) bíbor (Magenta) sárga (Yellow) fekete (Key),     mint nyomdai kulcsszín
betűjelölés	RGB	CMYK
használat	monitorok, kijelzők esetén	nyomtatáskor
alkalmazás oka	mert a kijelzők kiindulási színe a fekete >> feketéből csinál fehéret	mert a papír kiindulási színe a fehér >> fehérből csinál feketét
összefoglaló ábra

Vagyis az oldal elején bemutatott ábrákkal az a baj, hogy fehér a háttérszínük a fekete helyett. Ezért aztán a fehér háttéren történő ábrázolás miatt épp a lényeg nem derül ki belőlük, vagyis hogy az additív színkeverés során a kiindulási alapszín (vagyis a kezdeti háttérszín) a fekete, és a különböző színek hozzáadásával - méghozzá megvilágítással - tudunk eljutni az ábrák közepén található fehérhez. Ennek hiányában pedig sokkal nehezebb megérteni a kétféle színkeverés mindegyikének szükségességét, illetve megjegyezni az alkalmazásukhoz tartozó informatikai eszközöket.

Színkeverés

A folytatásban koncentráljunk a csak a kijelzőkön alkalmazott eljárásra, vagyis az additív (RGB) színkeverésre. Az összefoglaló ábra azt sugallja, mintha ez a színkeverés a 3 alapszín (piros, zöld, kék) felhasználásával csupán 3 további kevert szín (cián, bíbor, sárga), illetve a fehér előállítására lenne jó (így a kiindulási feketével együtt az ábrán összesen 8 szín szerepel). A valóságban azonban ennél jóval színesebb a helyzet, hiszen csak szürkéből ennyi létezhet: Ez 256 különböző szürke színű pötty, melyek közül a legsötétebb a fekete, és a legvilágosabb a fehér. Hogyan lehetséges ennyi?

Amikor ki akarunk keverni egy színt, nem az a kérdés, hogy tegyünk-e bele pirosat (és zöldet, és kéket), hanem hogy mennyit. Ugyanis mindhárom alapszín esetén - egymástól függetlenül - dönthetünk, hogy a maximális 255-ös mennyiségből ténylegesen mennyit akarunk belekeverni az adott alapszínből a kívánt színhez. Ez tehát háromszor jelent 0-tól 255-ig 256 különböző lehetőséget, mindhárom alapszínre külön-külön értve. Így a kikeverhető színek száma
vagyis összesen több, mint 16 millió színt tudunk kikeverni!

Szürke színhez akkor jutunk, ha mindhárom alapszínből azonos mennyiséget választunk: így jön ki a lehetséges 256 darab különböző szürke szín. Értelemszerűen a csupa 0 a fekete - mert ebből a színből indulunk ki -, illetve a csupa 255 a fehér - mert ez a maximális megvilágítás.

Mi az a színkód?

Színkeveréskor tehát meg kell adnunk, hogy a maximális 255-ből mennyit szeretnék bekeverni az egyes alapszínekből. Ennek egyik módja az
formátumú írásmód, ahol értelemszerűen azt határoztuk meg, hogy pirosból 96-ot, zöldből 30-at, a kékből pedig 15-öt szeretnénk felhasználni az új színbe. Ennek az eredménye az alábbi barna szín: Ám ez az írásmód kicsit hosszú, éppen ezért ennél egy rövidebbet szoktak használni a forráskódokban, az úgynevezett színkódot. A fenti szín megfelelője rövidebben, vagyis a színkódja: Miért?
A színkód elején a # jel arra utal, hogy 16-os (hexadecimális) számrendszerben adott számérték fog következni. Az ezt követő karaktereket pedig kettesével kell értelmezni: 2 a piros, 2 a zöld, és 2 a kék mennyiségét jelöli, 16-os számrendszerben ugyanis Bár ezen logika mentén valójában bármilyen szín akár fejben is összeállítható, a könnyebb megjegyezhetőség céljából elég sok színkombináció saját nevet is kapott, és ezek segítségével is használható. Az elérhető színelnevezések számos internetes oldalon megtalálhatóak, például a Wikipedia lapján is. Továbbá színkeverés céljából az alábbi lehetőségek is érdekesek lehetnek:

• Google color picker
• w3schools color picker

Érdemes azt is megjegyezni, hogy a bemutatott 6 számjegyű színkódok mellett gyakran használjuk a még rövidebb alakot, a 3 számjegyű kódot. Ilyen lehet például az melynek 6 számjegyű megfelelője az vagyis a színkódok rövid alakját a böngészők mindig úgy értelmezik, hogy a 3 számjegy mindegyikét duplázva képeznek belőle színkódot. Szükséges szem előtt tartani azonban, hogy a 3 számjegyű színkód csak CSS-ben kerül értelemzésre a régebbi böngészőkben, HTML színkódként adva azonban ez bizonytalan!

---

Játék

Állítsa a kör jobb oldalát olyan színűre, mint amilyen színű a bal oldala!

---

Ez is érdekelheti

Szerszámosláda

Webes eszközök webszerkesztéshez

Kapcsolódó feladatok:

• Színtábla
• RGB színkeverő

---

Új hozzászólás:
E-mail cím:	Erre a címre küldjük ki a hozzászólás jóvá- hagyásához szükséges linket. Az e-mail címet sehol nem tesszük közzé.
Név:	Ez a név fog megjelenni az Ön hozzászólásai mellett.
Mennyi tizenhat + nyolc? Számjegyekkel írja be!	Ez a robotok beírása elleni védelem miatt szükséges ellenőrzés.

© infojegyzet.hu, 2019. február