Jegyzet
Az oldal alján
van egy játék.
De pszt!
Azt már mindannyian megtapasztaltuk óvódás korban, amikor elkezdtünk festegetni, hogy
a színek
sokféleségét az alapszínek összekeverésével tudjuk elérni. Később, az általános iskolában rajz
órákon, fizika órán, vagy éppen az informatika kapcsán ezt az ismeretet aztán tudományosan is
megpróbálták nekünk elmagyarázni - így került terítékre a
hozzáadó (additív), illetve a
kivonó (szubtraktív) színkeverés fogalma és technikája.
A probléma csak az, hogy mint ahogyan a sulinet.hu tudásbázisában is, úgy sokszor az általános
iskolai tankönyvekben is ez az ismeret meglehetősen szerencsétlen módon kerül bemutatásra.
Nézzünk néhány
rossz példát:
Mi a baj a fenti ábrákkal?
Tehát kétféle színkeverésről szoktunk beszélni:
|
Additív színkeverés |
Szubtraktív színkeverés |
| jelentés |
additív = hozzáadó |
szubtraktív = kivonó |
| kiindulási szín |
fekete
- a fekete szín azért fekete, mert minden ráeső fényt elnyel
- ahhoz, hogy bizonyos fényt visszaverjen, hozzá kell adni különböző színeket
|
fehér
- a fehér szín azért fehér, mert minden ráeső fényt visszaver
- ahhoz, hogy valamennyi fényt elnyeljen, el kell venni belőle bizonyos színeket
|
| technológia |
megvilágítás |
elsötétítés |
| eszköz |
fény |
festék |
| alapszínek |
- piros (Red)
- zöld (Green)
- kék (Blue)
|
- cián (Cyan)
- bíbor (Magenta)
- sárga (Yellow)
- fekete (Key),
- mint nyomdai kulcsszín
|
| betűjelölés |
RGB |
CMYK |
| használat |
monitorok, kijelzők esetén |
nyomtatáskor |
| alkalmazás oka |
mert a kijelzők kiindulási színe a fekete
- >> feketéből csinál fehéret
|
mert a papír kiindulási színe a fehér
- >> fehérből csinál feketét
|
| összefoglaló ábra |
 |
 |
Vagyis az
oldal elején bemutatott ábrákkal az a baj, hogy fehér a külső háttérszínük a fekete helyett.
Ezért aztán a fehér háttéren történő ábrázolás miatt
épp a lényeg nem derül ki belőlük, tehát hogy
az additív színkeverés során
a kiindulási alapszín (vagyis a kezdeti háttérszín)
a fekete,
és a különböző színek hozzáadásával - méghozzá
megvilágítással - tudunk eljutni az ábrák közepén
található
fehérhez. Ennek hiányában pedig sokkal nehezebb megérteni a kétféle színkeverés
mindegyikének szükségességét, illetve megjegyezni az alkalmazásukhoz tartozó informatikai eszközöket.
A fent kritizált ábrák a
fehér külső háttérszínből jutnak el színek hozzáadásával a szintén
fehér legbelső területhez. Ennek pedig semmi értelme nincsen.
Szubtraktív, vagy szubsztraktív?
A szub
sztraktív szó egy régies, ma már nem használt változat. Angolul
a
kivonás szó:
subtraction. Ennek ellenére sok helyen felbukkan az
elavult változat is. Érdemes azonban összehasonlítani a google találatok számát a
subtraction és a
substraction szavakra.
Az előbbi több mint tízszer gyakoribb, éppen ezért a google is az
"s" nélküli
írásmód használatát javasolja.
Színkeverés
A
folytatásban koncentráljunk a kijelzőkön alkalmazott eljárásra, vagyis az
additív (RGB)
színkeverésre. Tegyük mindezt azért, mert a webszerkesztés során a
kijelzőkön hozunk létre tartalmakat,
a kijelzők háttérszíne pedig fekete, így tehát RGB színkeverést kell alkalmaznunk. Az összefoglaló ábra
azt sugallja, mintha ez a színkeverés a 3 alapszín (piros, zöld, kék) felhasználásával csupán 3 további
kevert szín (cián, bíbor, sárga), illetve a fehér előállítására lenne jó (így a kiindulási feketével
együtt az ábrán összesen 8 szín szerepel). A valóságban azonban ennél jóval színesebb a helyzet,
hiszen csak szürkéből ennyi létezhet:
Ez
256 különböző szürke színű pötty, melyek közül a legsötétebb a fekete, és a legvilágosabb a fehér.
Hogyan lehetséges ennyi?
Amikor ki akarunk keverni egy színt,
nem az a kérdés, hogy tegyünk-e bele pirosat (és zöldet, és kéket),
hanem hogy mennyit. Ugyanis mindhárom alapszín esetén - egymástól függetlenül - dönthetünk, hogy a
maximális 255-ös mennyiségből ténylegesen mennyit akarunk belekeverni az adott alapszínből a kívánt színhez.
Ez tehát háromszor jelent 0-tól 255-ig 256 különböző lehetőséget, mindhárom alapszínre külön-külön értve.
Így a kikeverhető színek száma
256 * 256 * 256 = 16.777.216
vagyis összesen több, mint
16 millió színt tudunk kikeverni!
Szürke színhez akkor jutunk, ha
mindhárom alapszínből azonos mennyiséget választunk:
így jön ki a lehetséges 256 darab különböző szürke szín. Értelemszerűen a
csupa 0 a fekete
- mert ebből a színből indulunk ki -, illetve a
csupa 255 a fehér - mert ez a maximális
megvilágítás.
Mi az a színkód?
Színkeveréskor tehát meg kell adnunk, hogy a maximális 255-ből mennyit szeretnék bekeverni
az egyes alapszínekből. Ennek egyik módja az
rgb( 96, 30, 15 )
formátumú írásmód, ahol értelemszerűen azt határoztuk meg, hogy pirosból 96-ot, zöldből 30-at, a kékből pedig
15-öt szeretnénk felhasználni az új színbe. Ennek az eredménye az alábbi barna szín:
Ám ez az írásmód kicsit hosszú, éppen ezért ennél egy rövidebbet szoktak használni a forráskódokban, az úgynevezett
színkódot. A fenti szín megfelelője rövidebben, vagyis a színkódja:
#601E0F
Miért?
A színkód elején a
# jel arra utal, hogy
16-os (hexadecimális) számrendszerben
adott számérték fog következni. Az ezt követő karaktereket pedig kettesével kell értelmezni: 2 a piros,
2 a zöld, és 2 a kék mennyiségét jelöli, 16-os számrendszerben
#601E0F
ugyanis
96 10 = 60 16
30 10 = 1E 16
15 10 = 0F 16
Próbálja ki más számokkal is!
Bár ezen logika mentén valójában bármilyen szín akár fejben is összeállítható, a könnyebb megjegyezhetőség céljából
elég
sok színkombináció saját nevet is kapott, és ezek segítségével is használható. Az elérhető színelnevezések
számos internetes oldalon megtalálhatóak, például a
Wikipedia lapján is.
Továbbá színkeverés céljából az alábbi lehetőségek is érdekesek lehetnek:
Érdemes azt is megjegyezni, hogy a bemutatott 6 számjegyű színkódok mellett gyakran használjuk a még rövidebb alakot,
a 3 számjegyű kódot. Ilyen lehet például az
#F90
melynek 6 számjegyű megfelelője az
#FF9900
vagyis a színkódok rövid alakját a böngészők mindig úgy értelmezik, hogy a 3 számjegy mindegyikét duplázva
képeznek belőle színkódot. Szükséges szem előtt tartani azonban, hogy
a 3 számjegyű színkód csak CSS-ben
kerül értelemzésre a régebbi böngészőkben, HTML színkódként adva azonban ez bizonytalan!
Játék
Kapcsolódó feladatok:
További olvasmányok
előző oldal
© infojegyzet.hu, 2019. február 