Eszköztár

58 Kezdőlap - Webszerkesztés - JavaScript - Mi az a függvény?

Jegyzet

Bár meglepő lehet, de a függvényekkel legelőször már az általános iskola 1. osztályában találkozunk. Persze, akkor még nem sokkolnak minket ezzel az elnevezéssel, inkább hívják pl. gépnek, mint ahogyan ez az alábbi tankönyvmásolaton is tetten érhető:


Az ábra alapján a kicsik is hamar kitalálják, hogy a gép a bedobott számból elvesz kettőt, és a maradékot adja vissza. Ez alapján pedig megfogalmazzák a számolás szabályát, mely szerint:
=-2
Később, felső tagozatban ugyanezt a "gép"-et már a függvény­ábrázolás váltja fel. Ekkorra matematika órán az oldalsó képhez hasonló grafikont kell rajzolgatnunk, és a koordináta-rendszer tengelyeinek elnevezése alapján az y=x-2 képlettel kell rá hivatkoznunk. A képlet aztán középiskolában tovább csúnyul, mert ott már az f(x)=x-2 formációval kell barátkoznunk. Ez az írásmód tartalmában annyival jelent több információt, hogy a függvénynek lett egy neve, az  f , és hangsúlyosabban jelöljük benne az  x-et, mint független változót, amit más szóhasználattal gyakran hívunk bemenő adatnak, paraméternek, operandusnak, vagy éppen argumentumnak. Ezek a szavak mind ugyanazt jelentik.

Matematikából a programozásba

Amikor elkezdünk programozást tanulni, szintén előkerülnek a függvények (már nem is kizárólag csak matematikai tartalommal, de kétségtelenül ez a lehetőség is bennük rejlik). Azonban új, de fontos elvárás lesz a programozásnál, hogy minden függvény neve beszédes legyen, ami azt jelenti, hogy a választott név utaljon a függvény által végrehajtott műveletre. Így használhatjuk a fenti matematikai f(x) helyett a minuszketto(x) elnevezést. Ennek a függvénynek a működése tehát például az alábbi konkrét számokkal mutatható be: minuszketto(5)=3 Példánkban a függvény önkényesen választott neve minuszketto, a zárójelben szereplő érték a függvény bemenete, amivel a függvény a műveletet végzi, az egyenlőségjel után található szám pedig a függvény eredménye, másként fogalmazva a függvény visszatérési értéke. Első osztályos szóhasználattal élve ezt adja eredményül a gép.

Programozáskor a függvény működését annak algoritmusa határozza meg. A minuszketto() függvény algoritmusa az alábbiak szerint írható le:

	Függvény minuszketto(x)
	{
		y = x - 2
		Visszatérési érték : y
	}
	

Ez alapján természetesen különböző programozási nyelveken is elkészíthető (vagyis definiálható) a függvény, JavaScriptben például így:

	function minuszketto(x)
	{
		y = x - 2
		return y
	}
	

Működése alapján minden függvényhez tartozik egy úgynevezett deklaráció is, mely ahhoz ad leírást, hogy az adott függvényt hogyan kell használni. (Tehát míg a definíció a függvény működését határozza meg, addig a deklaráció a felhasználáshoz nyújt információt.) Fenti egyszerű függvényünk deklarációja (leírása) így nézhet ki: szám minuszketto(szám x) vagy más írásmóddal ugyenez: minuszketto(szám x) : szám ahol mindkét esetben a világoskék színnel írt szám megjelölés a bemeneti x változó típusát jelöli - tehát azt, hogy a függvény egy számot vár paraméterként -, a zöld színnel jelölt szám kifejezés pedig a függvény visszatérési értékének típusára utal - tehát a függvény egy számot ad eredményül.

Ezt az írásmódot ismerni, és értelmezni tudni azért fontos, mert a legtöbb programozási nyelv leírása pontosan ugyanezt a szintakszist alkalmazza függvényeinek bemutatására. Tekintsünk erre két konkrét példát a négyzetgyökvonás - angolul square roots - esetén keresztül. E művelet általában a programozási nyelvekben sqrt néven valósul meg. A műveletnek nyilvánvalóan egy, azaz 1 darab szám a bemenete - ez az a szám, amiből négyzetgyököt szeretnénk vonni -, és szintén egy szám a függvény eredménye is - értelemszerűen a bemenő paraméter négyzetgyöke. A két példa tehát:

• az sqrt függvény a C# nyelvben
• az sqrt függvény a PHP nyelvben

Megfigyelhető módon a C# leírás ekként mutatja be a függvényt: public static double Sqrt (double d); míg a PHP ismertető így szerepelteti a saját változatát: sqrt ( float $num ) : float Eltekintve az adott nyelvek típusainak elnevezéseitől látható, hogy az írásmód pontosan ugyanaz, mint amit fentebb a saját egyszerű kis minuszketto függvényünk kapcsán "eljátszottunk". Megszínezve a C# illetve a PHP leírások sorait ez teljesen egyérteművé is válhat: public static double Sqrt (double d); illetve sqrt ( float $num ) : float

Kétoperandusú függvények

A fentiekben kizárólag olyan függvénnyel foglalkoztunk, amikor a függvénynek pontosan 1 darab bemenete, vagyis operandusa van. Ezek az egyoperandusú függvények. Ám semmi akadálya annak, hogy egy függvénynek pl. 2 darab bemenő paramétere legyen. Tipikusan ilyen a hatványfüggvény, ahol kiinduló adatként meg kell adni a hatvány alapját, és a kitevő értékét, hogy megkaphassuk az eredményt. 2⁸ = 256         a^k = ? Ennek a műveletnek a fügvénydeklarációja így nézhet ki: hatvany(szám a, szám k) : szám vagy ahogyan a C# és a PHP ismertetők szerepeltetik public static double Pow (double x, double y); illetve pow ( int|float $base , int|float $exp ) : int|float
Miért nem JavaScript függvényekkel példálózunk?
Azért, mert a JavaScript nyelv hivatalos ismerető oldala, a w3schools.com sokkal kevésbé precízen adja meg a függvények deklarációit, mint a C#, vagy a PHP. A hatványozás függvényéről például csupán ennyit mond deklarációként: Math.pow(x, y) melyből formálisan nem derül ki sem a bemenő paraméterek típusa, sem pedig a függvény visszatérési értékének típusa.

Függvények még több operandussal

Persze, ha egy függvénynek nem csak egy, hanem két bemenő paramétere is lehet, akkor ez nyilván tovább fokozható. E tekintetben az egyik legszebb példát a PHP egyik képmanipuláló függvénye jelentheti, mely egy képrészletet tud áthelyezni egy másik kép meghatározott pozíciójába. Már e megfogalmazás is sejtetni engedi, hogy ez igencsak sok paraméter alkalmazását teszi szükségessé, méghozzá szám szerint 10-et! A PHP ismertetője ezt ekképp tálalja: imagecopyresampled ( resource $dst_image , resource $src_image , int $dst_x , int $dst_y , int $src_x , int $src_y , int $dst_w , int $dst_h , int $src_w , int $src_h ) : bool Az első nekifutásra borzasztó látványból némi tanulmányozás után az derül ki, hogy a függvény első paramétere a célkép, amire dolgozunk, a második a kiinduló kép, amiről másolunk, a folytatásban pedig 8 darab szám következik, ami a másolandó képrészlet eredeti és új helyének kijelölését adja meg az alábbi ábrának megfelelően: A függvény visszatérési értéke egy logikai érték (igaz, vagy hamis), ami azt mutatja meg, hogy sikerült-e teljesíteni az adott paraméterekkel megvalósítani kívánt műveletet, vagy sem. Meglehetősen gyakori dolog a programozási nyelvek esetén, hogy egy-egy függvénytől a logikai értékként kapott eredményt a művelet sikerességeként kell értelmezni.

Függvények bemenő paraméter nélkül

A másik szélsőséget a bemenő paraméterek számában az operandus néklüli függvények jelentik. Adódhat a kérdés, miből dolgozik egy függvény, aminek egyáltalán nincs bemenő adata. Jellemző válaszként - immáron akár JavaScriptben is - leginkább a véletlenszámot előállító függvényt említhetjük, melynek az a feladata, hogy a "semmiből" állítson elő egy véletlen számot: Math.random() Eredményként egy 0 és 1 közötti törtszámot ad a függvény, például ezt: Természetesen az ilyen számok megfelelő matematikai átalakításokkal tetszőlegesen továbbalakíthatóak egész értékű, vagy a kívánt pontosságú tört értékű véletlenszámmá (lásd picivel lentebb, a függvények egymásba ágyazásánal).

Nézzünk két PHP-beli példát is. PHP-ban a matematikai  π  értékét a  pi()  függvény adja meg. Deklarációja szerint pi() : float a függvényhez tartozó zárójel üres - vagyis nincs a függvénynek bemenete. pi() = 3.1415926535898 Egy másik PHP függvény azt tudja megmondani, hogy hány másodperc telt el egy kezdő bázisidőpont óta. Ez a kezdő bázisidőpont a PHP esetén a 1970. január 1. 00:00:00 - a függvény pedig a  time() .
Deklarációja time() : int pillanatnyi értéke pedig time() = 1713580628

Függvények egymásba ágyazása

Mint ahogyan a matematikában, úgy a programozásban is van lehetőség a függvények egymásba ágyazására, vagyis arra, hogy egy függvény eredménye egy másik függvénynek a bemenete legyen. Kiváló minta lehet erre, amikor egy szimuláció során pl. egy lottószámot szeretnénk véletlenszerűen előállítani. Ilyenkor ugyanis bár használnunk kell a véletlenszámgeneráló függvényt, ez önmagában kevés, mert 1-nél nagyobb számra, és nem törtszámra van szükségünk, ám a Math.random() csak ennyit tud. Ám ha ehhez hozzávesszük a törtszámok egész részét megadni képes Math.floor() függvényt, akkor már jó helyzetben vagyunk, hiszen az alábbi formáció produkálja a lottószámot: Math.floor( Math.random() *90) +1 ugyanis itt a 0 és 1 közti törtszámot megszoroztuk 90-nel, majd ennek vettük az egészrészét. Mivel így még csak egy 0 és 89 közti egész számot kaptunk, ezért ehhez a kifejezéshez még hozzáadtunk 1-et. A lottószám-generálás tehát  "működés közben"  valahogy így fest:

A nem kötelező paraméter

Eddigiek alapján olybá tűnhet, mintha tehát egy függvénynek nagyon határozottan jellemzője lenne, hogy hány paraméteres, vagyis hogy hány bemenő adata lehet. Ez így is van, ám a paraméterek között előfordulhatnak olyanok, amiknek a megadása nem kötelező. Általában akkor hagyható el egy paraméter, ha annak van alapértelmezett értéke, vagyis ha megadás nélkül is behelyettesítődik a helyére valami konkrét adat. Ez a matematikában nem jellemző lehetőség, ám a programozás során gyakran egyszerűsíti a munkánkat. Tekintsük például a PHP azon függvényét, mely számok kerekítésére szolgál, és egyszerűsítve így írható a deklarációja: round ( float $val [, int $precision = 0 ] ) : float Ebben a felírásban a szögletes zárójel nem része a függvénynek, hanem "csupán" annak jelölésére szolgál, hogy a közte lévő tartalom nem kötelező. Vagyis a round függvénynek van 1 kötelező paramétere - itt adjuk meg, mely számot szeretnénk kerekíteni -, ám adható egy második paraméter is, mellyel megmondható, hogy hány tizedes számra kerekítsünk. Ennek hiányában a kerekítés egész számra fog történni, vagyis 0 tizedes pontossággal. round( 6.52 ) = 7 round( pi() ) = 3 round( pi() , 2 ) = 3.14   round( pi() , 4 ) = 3.1416

Eddig 2 hozzászólás van a témához:

---

Új hozzászólás:
E-mail cím:	Erre a címre küldjük ki a hozzászólás jóvá- hagyásához szükséges linket. Az e-mail címet sehol nem tesszük közzé.
Név:	Ez a név fog megjelenni az Ön hozzászólásai mellett.
Mennyi tizenhét + öt? Számjegyekkel írja be!	Ez a robotok beírása elleni védelem miatt szükséges ellenőrzés.

© infojegyzet.hu, 2019. január