7 Kezdőlap - Webszerkesztés - HTML - Színkeverés

Színkeverés

RGB vagy CMYK?

Jegyzet

Az oldal alján
van egy játék.
De pszt!

Azt már mindannyian megtapasztaltuk óvódás korban, amikor elkezdtünk festegetni, hogy a színek sokféleségét az alapszínek összekeverésével tudjuk elérni. Később, az általános iskolában rajz órákon, fizika órán, vagy éppen az informatika kapcsán ezt az ismeretet aztán tudományosan is megpróbálták nekünk elmagyarázni - így került terítékre a hozzáadó (additív), illetve a kivonó (szubtraktív) színkeverés fogalma és technikája.

A probléma csak az, hogy mint ahogyan a sulinet.hu tudásbázisában is, úgy sokszor az általános iskolai tankönyvekben is ez az ismeret meglehetősen szerencsétlen módon kerül bemutatásra. Nézzünk néhány rossz példát:
3 rossz ábra
az additív színkeverés bemutatására
ROSSZ


ROSSZ


ROSSZ


Sulinet.hu tudásbázis
Informatika 6. évfolyam
Sulinet.hu tudásbázis
Fizika 11. évfolyam
Sulinet.hu tudásbázis
Szakképzés, nyomdaipar

Mi a baj a fenti ábrákkal?

Tehát kétféle színkeverésről szoktunk beszélni:
Additív színkeverés Szubtraktív színkeverés
jelentés additív = hozzáadó szubtraktív = kivonó
kiindulási szín fekete
  • a fekete szín azért fekete, mert minden ráeső fényt elnyel
  • ahhoz, hogy bizonyos fényt visszaverjen, hozzá kell adni különböző színeket
fehér
  • a fehér szín azért fehér, mert minden ráeső fényt visszaver
  • ahhoz, hogy valamennyi fényt elnyeljen, el kell venni belőle bizonyos színeket
alapszínek
  • piros (Red)
  • zöld (Green)
  • kék (Blue)
  • cián (Cyan)
  • bíbor (Magenta)
  • sárga (Yellow)
  • fekete (Key), mint nyomdai kulcsszín
  • betűjelölés RGB CMYK
    használat monitorok, kijelzők esetén nyomtatáskor
    alkalmazás oka mert a kijelzők kiindulási színe a fekete mert a papír kiindulási színe a fehér
    összefoglaló ábra
    Vagyis az oldal elején bemutatott ábrákkal az a baj, hogy a fehér háttéren történő ábrázolás miatt nem derül ki belőlük az additív színkeverés alapja: konkrétan hogy a kiindulási alapszín (vagyis a kezdeti háttérszín) a fekete, és a különböző színek hozzáadásával tudunk eljutni az ábrák közepén található fehérhez. Ennek hiányában pedig sokkal nehezebb megérteni a kétféle színkeverés mindegyikének szükségességét, illetve megjegyezni az alkalmazásukhoz tartozó informatikai eszközöket.

    Színkeverés

    A folytatásban koncentráljunk a csak a kijelzőkön alkalmazott eljárásra, vagyis az additív színkeverésre. Az összefoglaló ábra azt sugallja, mintha ez a színkeverés a 3 alapszín (piros, zöld, kék) felhasználásával csupán 3 további kevert szín (cián, bíbor, sárga), illetve a fehér előállítására lenne jó (így a kiindulási feketével együtt az ábrán összesen 8 szín szerepel). A valóságban azonban ennél jóval színesebb a helyzet, hiszen csak szürkéből ennyi létezhet:
    Ez 256 különböző szürke színű pötty, melyek közül a legsötétebb a fekete, és a legvilágosabb a fehér. Hogyan lehetséges ennyi?

    Amikor ki akarunk keverni egy színt, nem az a kérdés, hogy tegyünk-e bele pirosat (és zöldet, és kéket), hanem hogy mennyit. Ugyanis mindhárom alapszín esetén - egymástól függetlenül - dönthetünk, hogy a maximális 255-ös mennyiségből ténylegesen mennyit akarunk belekeverni az adott alapszínből a kívánt színhez. Ez tehát háromszor jelent 0-tól 255-ig 256 különböző lehetőséget, mindhárom alapszínre külön-külön értve. Így a kikeverhető színek száma
    256 * 256 * 256 = 16.777.216
    vagyis összesen több, mint 16 millió színt tudunk kikeverni!

    Szürke színhez akkor jutunk, ha mindhárom alapszínből azonos mennyiséget választunk: így jön ki a lehetséges 256 darab különböző szürke szín.

    Mi az a színkód?

    Színkeveréskor tehát meg kell adnunk, hogy a maximális 255-ből mennyit szeretnék bekeverni az egyes alapszínekből. Ennek egyik módja az
    rgb( 96, 30, 15 )
    formátumú írásmód, ahol értelemszerűen azt határoztuk meg, hogy pirosból 96-ot, zöldből 30-at, a kékből pedig 15-öt szeretnénk felhasználni az új színbe. Ennek az eredménye az alábbi barna szín:
    Ám ez az írásmód kicsit hosszú, éppen ezért ennél egy rövidebbet szoktak használni a forráskódokban, az úgynevezett színkódot. A fenti szín megfelelője rövidebben, vagyis a színkódja:
    #601E0F
    Miért?
    A színkód elején a # jel arra utal, hogy 16-os (hexadecimális) számrendszerben adott számérték fog következni. Az ezt követő karaktereket pedig kettesével kell értelmezni: 2 a piros, 2 a zöld, és 2 a kék mennyiségét jelöli, 16-os számrendszerben
    #601E0F
    ugyanis
    96 10  =  60 16
    30 10  =  1E 16
    15 10  =  0F 16
    Bár ezen logika mentén valójában bármilyen szín akár fejben is összeállítható, a könnyebb megjegyezhetőség céljából elég sok színkombináció saját nevet is kapott, és ezek segítségével is használható. Az elérhető színelnevezések számos internetes oldalon megtalálhatóak, például a Wikipedia lapján is.

    Érdemes még megjegyezni, hogy a bemutatott 6 számjegyű színkódok mellett gyakran használjuk a még rövidebb alakot, a 3 számjegyű kódot. Ilyen lehet például az
    #F90
    melynek 6 számjegyű megfelelője az
    #FF9900
    vagyis a színkódok rövid alakját a böngészők mindig úgy értelmezik, hogy a 3 számjegy mindegyikét duplázva képeznek belőle színkódot.


    Játék

    Állítsa a kör jobb oldalát olyan színűre, mint amilyen színű a bal oldala!





    2019-05-23 22:48:30 Admin Köszönöm, ha Ön lesz az első, aki megírja ide véleményét, észrevételét, kérdését ezzel a lappal kapcsolatban.




    Új hozzászólás:
    E-mail cím:


    Erre a címre küldjük ki a hozzászólás jóvá- hagyásához szükséges linket. Az e-mail címet sehol nem tesszük közzé.

    Név:


    Ez a név fog megjelenni az Ön hozzászólásai mellett.

    Mennyi tizenkilenc + hét?
    Számjegyekkel írja be!



    Ez a robotok beírása elleni védelem miatt szükséges ellenőrzés.


    © infojegyzet.hu, 2019. február