OKJ - Kezdeti időszak
Miután röviden áttekintettük
az OKJ rendszerének főbb időszakait, nézzünk bele picit
részletesebben, mi is jellemezte az első éveket!
A Magyar Közlöny 1945 óta Magyarország hivatalos állami lapja.
Ebben teszik közzé az állam legfontosabb hivatalos jogi dokumentumait.
Nem igazán lehet azt állítani, hogy az Országos Képzési Jegyzék 1993-tól datálható bevezetése minden
zökkenőtől mentesen, és nehézségek nélkül indult. De ezen sok csodálkozni való nincs is, hiszen mai
szemmel nézve szinte elképzelni sem tudjuk azt a korszakot. Nem szabad elfelejteni ugyanis, hogy a
'90-es évek közepén még nem volt általánosan elterjedt az internet -
az oktatási intézmények zöme az évtized végén csatlakozott
csupán a világhálóra. Ezen keretek között pedig a folyamatosan megjelenő és módosuló jogszabályok,
valamint azok mellékletei (mint pl. a kerettantervek, illetve szakmai és vizsgakövetelmények) nem voltak
online elérhetőek. A korszak sajátossága volt, hogy ezen dokumentumok rendre a
Magyar Közlöny c.
kiadványban jelentek meg - jobb híján papír alapon, nyomtatott formában. A jogszabályok sajátossága pedig,
hogy a különféle módosítások jellemzően rengeteg hivatkozást tartalmaznak korábbi törvényekre, rendeletekre,
továbbá ezeken belül paragrafusokra, bekezdésekre - vagyis ha egy aktuális teljes szöveggel szerettünk volna
tisztában lenni, akkor az előzményeket is elő kellett keresnünk. Ez nyomtatott változat esetén egyáltalán nem
volt egyszerű feladat.
Az akkoriban csak nyomtatva elérhető Magyar Közlöny mellett ezekben az években irányadó
információforrásnak számított még a
CompLex CD Jogtár, ami a későbbi online jogszabálytárak elődjének
tekinthető, hiszen a hozzá tartozó, számítógépre telepíthető szoftver már a mai értelemben vett
felhasználóbarát keresésre, illetve keresési dátumtól függő jogszabályállapot olvasására is
lehetőséget kínált. Igaz, a CompLex CD Jogtár - szemben a mai ingyenes jogszabályi hozzáférést biztosító
webes felületekhez - előfizetéssel volt elérhető, melyért cserébe havi rendszerességgel frissített tartalmú
CD-ROM-ot kézbesítettek számunkra, postai úton.
Valójában azonban nem csupán a jogszabályok kihirdetése volt az online világ előtt sokkal nehézkesebb.
A ma triviálisnak számító
e-mailes, illetve chat-es kommunikáció korszaka előtt az egyes
szerzők - akik egyébként jellemzően egyetemi, illetve középiskolai tanárok voltak, és ebbéli tudásukkal
felvértezve írták a különböző szakmák központi programjait, valamint szakmai vizsgakövetelményeit - egymással
is jóval problémásabban tudtak csak egyeztetni, összedolgozni. Ez pedig kétségtelenül tetten érhető volt
a dokumentumok egységességének hiányában, mind azok kidolgozottságának részletességében, mind pedig
formai megjelenésükben.
Történelmi visszatekintésünk részeként azt is érdemes lehet felidéznünk, hogy ekkoriban igazából még a
PDF formátum sem volt közismert. Mert bár annak első verzióját ugyan 1993-ban bevezette az Adobe,
csupán a 2000-es évek elejére vát általánossá a használatuk. Ez pedig azt jelenti, hogy ma már teljesen
hajmeresztőnek minősülő módon az OKJ készülő dokumentumainak közre adása is a Word formátumában
zajlott!
Informatikai képzések - alapdokumentumok
Mint arra már fentebb is többször utaltunk, egy-egy OKJ szerinti szakma alapdokumentumát a
Központi program,
valamint a
Vizsgáztatási követelmények jelentették. Előbbi tartalmazta, hogy mit kellett tanítani, utóbbi pedig
azt, hogy miként kellett azt a képzés végén számonkérni. E kettőt egészítették még ki az úgynevezett
Általános
irányelvek, melyek leginkább a szakképzés megszervezésének körülményeit foglalták össze.
A különböző informatikai OKJ-s szakmák közül az egyik legkorábban (1994-ben) és legszebben kidolgozott dokumentumok a
Számítástechnikai programozó képzésről szóltak. Sokan ezen szakma dokumentumait tekintették a mértékadónak,
és iránymutatónak. Ez nem feltétlenül jelenti azonban azt, hogy a további szakmák leírásai is hasonló minőségi
kritériumokat teljesítettek. Az összehasonlíthatóság kedvéért az alábbiakban négy informatikai szakma dokumentumai
láthatóak - a kor szellemének megfelelően az eredeti Word formátumban is.
| Szakma
| Irányelvek
| Központi
program
| Vizsga-
követelmények
|
| Számítástechnikai programozó
| 
|
|
|
| Rendszerinformatikus
|
|
|
|
| Gazdasági informatikus
|
|
|
|
| Multimédia fejlesztő
|
|
|
|
Központi írásbeli vizsgafeladatok
Fentiek tükrében érdemes belenézni a korabeli vizsgafeladatokba is. Válasszuk ehhez mintául először a számítástechnikai programozó
képzés tételsorait a korai évektől kezdve. E tekintetben nem csupán a tartalmi kérdések lehetnek izgalmasak, hanem a központilag
kiadott feladatsorok vizuális megjelenésének fejlődése is, mely csak jó pár év után tudott következetes külalakká rendeződni.
> Számítástechnikai programozó
A mai értékelési útmutatókkal szemben támasztott szigorú elvárásokhoz képest - melyekben jellemzően 1-2 pontos bontásban részletezni
kell szinte minden lehetséges válasz kiértékelését -, valamint különösen a mostani interaktív vizsgák gépi kiértékeléséhez képest az
akkori úgynevezett
megoldási útmutatók megmosolyogtatóan szabad kezet adtak a javító tanároknak, szubjektív lehetőséget teremtve
ezzel egy-egy feladat kidolgozásának pontozása terén. Ennek tükrében nem meglepő módon gyakran szembetűnően sok 61 pontos dolgozat
keletkezett az írásbeli vizsgák alkalmával... mert vegyük észre azt is, hogy ezekben az években bizony általában is
61% volt
szükséges az elégséges osztályzat eléréséhez a mostani 40%-os minimális elvárással szemben!
A példa kedvéért lássunk néhány hasonló központi írásbeli feladatsort a multimédia-fejlesztő, és a rendszerinformatikus szakma
vizsgáiról is!
> Multimédia-fejlesztő
> Rendszerinformatikus
Szóbeli vizsgatételek
Végül pedig nézzük meg, milyen is volt az OKJ kezdetén egy szóbeli vizsgatételsor - pl. a számítástechnikai programozó képzés esetén.
Mivel ekkortájt minden képző intézmény saját hatáskörében állíthatta össze a szóbeli kérdéseket - melyeket természetesen a szakmai
vizsga elnökének előzetesen jóvá kellett hagynia -, érthetően az egyes iskolák mind a saját profiljukhoz igyekeztek hozzáigazítani
a tételek megfogalmazását és hangsúlyait. Szabad kezük volt abban is az intézményeknek, hogy az előírt két kérdéssorból egymástól
függetlenül kellett húzniuk a vizsgázóknak, vagy esetleg az iskola már előre elvégezte az A) és a B) tételek párosítását. Ez utóbbi
kivédhette azt a véletlen helyzetet, hogy valamely vizsgázónak téma tekintetében mindkét tételében majdhogynem azonos tudáselemekről
kelljen mesélnie.
A korabeli tételsorban két dolgot biztosan érdemes megfigyelni. Egyrészt, hogy akkoriban még
30 tétel volt az általános
konszenzus egy teljes tételsor esetén, nem pedig 20, mint mostanában. Másrészt érdekesek lehetnek az akkori főbb szakmai tartalmak:
DOS, Turbo Pascal, FoxPro, SSADM... melyek mára mind a számítástechnika történelmében fedezhetőek már csak fel.
Ezek is érdekesek lehetnek:
Az akkoriban csak nyomtatva elérhető Magyar Közlöny mellett ezekben az években irányadó
információforrásnak számított még a CompLex CD Jogtár, ami a későbbi online jogszabálytárak elődjének
tekinthető, hiszen a hozzá tartozó, számítógépre telepíthető szoftver már a mai értelemben vett
felhasználóbarát keresésre, illetve keresési dátumtól függő jogszabályállapot olvasására is
lehetőséget kínált. Igaz, a CompLex CD Jogtár - szemben a mai ingyenes jogszabályi hozzáférést biztosító
webes felületekhez - előfizetéssel volt elérhető, melyért cserébe havi rendszerességgel frissített tartalmú
CD-ROM-ot kézbesítettek számunkra, postai úton.
előző oldal
© infojegyzet.hu, 2026. március 
