Sárgatúró A sárgatúró egy erősen valláshoz kapcsolódó, húsvéti étel. Főként a görög katolikus vidékeken ismert, többek között a Hajdúságban és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Ezeken a vidékeken annyira elterjedt, hogy akár a római katolikus vallásúak is elkészítették (és készítik a mai napig), a húsvéti vallási szokások jegyében. Több néven ismert: sárga- vagy édestúró, túrócska, illetve szláv eredetű szóval szirikk vagy szirka. Eredete A húsvétot megelőző nagyböjt 40 napos böjtölést lezárandó a vasárnapi asztalra már bőségesen kerülhetett étel. Ezeket az ételeket mind a római katolikusok, mind a görög katolikusok vasárnap délelőtt a templomba vitték, hogy felszenteljék. Régebben hatalmas batyukba tették az ételt és mindent elvittek a templomba, hogy megszentelhessék, majd csak egy-egy darabot vágtak a kenyérből vagy kalácsból, a sonkából és a sárgatúróból is. A jellegzetes húsvéti kalácsot pászkának is hívták, innen a 'pászkaszentelés' összefoglaló név, amely később minden húsvéti étel szentelésére vonatkozott. A sárgatúró eredetileg a görög katolikusok étke, de azokon a vidékeken a római katolikusok is ismerik, és szívesen készítik, de csak húsvétkor. Ez adja az étel ünnepélyes jellegét. A sárgatúró receptje főre: Hozzávalók: 0.2 l tej 2 db tojás 1 ek kristálycukor Elkészítés: Kiöblítünk egy nagyobb, vastagabb aljú lábast hideg vízzel és így öntjük bele a tejet, hogy ne égjen le a forralás során. Felforraljuk és beletesszük a cukrot és a sót. A tojásokat beleütjük egy tálba, és villával összekavarjuk. Hozzáadjuk a felforrt tejhez, és takarék lángon főzzük addig, amíg a tej vízszerűvé változik és a tojások túrószerűvé állnak össze. Érdemes egy egyenes szélű, fémlapáttal vagy spatulával kevergetni fakanál helyett, így nem fog leégni. Vászonruhába, vagy függönyanyagba rakjuk, gömbalakot formálunk belőle. Az anyagot összekötjük, és így szűrjük le a levét, fellógatjuk és hagyjuk kicsepegni a maradékot is. Tálalásig hűtőben tároljuk.